H-P: 10:00 - 18:00
M-F: 10 am - 6 pm
Megjelent a Kazimír Pont kiadványa, Az erzsébetvárosi zsidónegyed és a kerület zsidó emlékei, nevezetességei címmel. A magyar és angol nyelvű kiadványok a VI., VII., és VIII. kerületi középiskolák részére kerülnek megküldésre. Részlet a kiadványból: “Kedves Látogató, Kedves Olvasó! A Kazimir Pont kiadásában megjelenő kiadvány a Magyar Holokauszt Emlékévhez kapcsolódva Erzsébetváros zsidónegyedének épített és kulturális örökségét mutatja be az érdeklődők számára. Megpróbáljuk megrajzolni a XIX-XX. századi zsidóság mindennapjait, bemutatni az emancipációs és asszimilációs folyamatokon keresztül a zsidóság három részre szakadásának hátterét, az irányzatokhoz kapcsolódó, a zsidónegyedben található egykori és mai neológ, status quo és ortodox zsinagógák és imahelyek belső és külső jegyeit. Bemutatjuk az Orczy-háznak, a negyed egykori zsidó iskoláinak, árvaházainak, segítő egyleteinek történetét. Felvillantjuk a negyedhez kötődő irodalmi, kulturális és művészeti élet színtereinek – a kávéházaknak – a hangulatát, illatát, fényeit. Hétköznapi és nem hétköznapi emberek életéről, munkásságáról és a zsidónegyed nevezetes helyeiről szóló irodalmi szemelvényekkel szeretnénk az érdeklődők figyelmét a kerület kulturális sokszínűségére irányítani. Kik éltek, kik alkottak itt? Nem felejthetjük azt sem, hogy ez a negyed az 1944-ben felállított gettó által a XX. század legszörnyűbb és legtragikusabb eseményének, a Holokausztnak egyik helyszíne is volt. Reményeink szerint ezzel a kiadvánnyal hozzá tudunk járulni ahhoz a törekvéshez, mely szerint csak békében, kölcsönös tiszteletben és szolidaritásban érdemes együtt élnünk. Ez csak akkor sikerülhet, ha nyitottak vagyunk történelmünk bármely időszakának valódi megismerésére és feldolgozására, és ha közös emlékezetünkben megőrizzük közös történetünket. Kiadványunkat szeretettel ajánljuk minden érdeklődőnek, különösen a fiatalságnak és a pedagógusoknak.” A kiadvány a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 keretében jött létre.
2014. november 15-én a Kazimír Házban a Romaversitas ösztöndíjas egyetemista és főiskolás hallgatói vettek részt egy előadáson, melynek témája a Roma Holokauszt volt. A 40 hallgató a Zachor Alapítvány szervezésben 2 idegenvezető kalauzolásával körbejárta az egykori VII. kerületi gettót, majd a sétáról, a sétán ért hatásokról beszélgettek közösen a Kazimír Házban. Ezt követően Bernáth Gábor oktatási szakértő, a Roma Sajtóközpont egyik alapítója tartott a fiatalok számára előadást Roma Holocaust – emlékezetpolitikai tétek és ellentmondások címmel. Az előadás egyfelől kronológiai szempontól tárgyalta 1916-tól egészen a második világháború végéig a roma közösséget ért üldöztetést, az államigazgatási és törvényhozási aktusoktól kezdve a deportálásokig. Az előadás az elmúlt 70 év magyar- és nemzetközi emlékezetpolitikájáról is összefoglalót adott, rávilágítva arra, hogy milyen mértékű elmaradások és hiányosságok vannak majd minden érintett európai országban a Holokauszt roma áldozataihoz kapcsolódó történelmi- és közösségi emlékezetben és feldolgozási módokban. Az előadást követően aktív diskurzus alakult ki: a hallgatók Paskó Ildikóval, a Romaversitas projektvezetőjével és az előadó Bernáth Gábor segítségével keresték olyan kérdésekre a válaszokat, hogy kinek a feladata és felelőssége a múlt feldolgozása, a múlt és az emlékezet ébrentartása, miért szükséges emlékezni, mi az eredménye a felejtésnek és az emlékezésnek. A program a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 keretében valósult meg.
“A soha meg nem hallgatottak hosszúra nyúlt szenvedései megmérgezik az életüket. De amikor egy egész társadalom próbálja meg nem történtté tenni a múltját, kitörölni egyes tagjainak kínzó emlékeit, akkor bizonyos értelemben maga a közösség lesz fertőzött. Mi lesz egy társadalom emlékezetével, ha megtagadja, tiltja, vagy elfojtja a megemlékezést egy súlyos traumájáról?” Részlet Michael Stewart Emlékezet és megemlékezés című, a Túlélők emlékeznek, Roma Holokauszt kötethez írt bevezetőjéből. Kodola seron, kon perdal zhuvinde – Túlélők emlékeznek – Recollections of survivors. Roma Sajtóközpont könyvek 2. Budapest, 2008. Szerk., Bernáth Gábor.
2014. november 18-án kedden 17.00 órakor az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Szociológiai Intézet és a Kazimír Ház közös szervezésében Szalai Júlia szociológus tart előadást A romák társadalmi kirekesztődésének arcai – egy nemzetközi kutatás tanulságai címmel. https://www.facebook.com/events/342991429214327/ http://www.socio.mta.hu/esemeny/2014/10/szociobisztro-2-szalai-julia-eloadasa A program a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 keretében valósul meg.
“Még lány voltam, amikor eldeportáltak. Tizennégy éves. Hajnalban vittek el engem, meg apámat. Ott, a toronyi óvodánál volt a gyülekezet, még emlékkő is van. Ott voltunk a toronyi óvodában két napig. Egybe volt ott nő, férfi, gyermek. A csendőrök semmit nem beszéltek, és mi sem kérdezhettünk, csak azt tudtuk, hogy valami borzasztó fog velünk történni. De a félelem miatt nem mertünk semmit kérdezni. Na most, az apámat egy ilyen nyilas forma kivette, elengedte, nem lehet tudni, hogy miért. Lehet, hogy ismerte az a nyilas, nem tudom. Az apám meg mondja, hogy a Mariskámat is szeretném elvinni haza. Akkor azt mondja neki az az ember: örüljön, hogy magát elengedem, maga meg maradjon. Fogta, visszalökött a sorba. Engem már nem engedtek el. Kérdem miért nem engednek el, hát hova visznek. De nem válaszolt semmit. Aztán két nap múlva elvittek a Városmajorba. Ott voltunk egy hétig, onnan meg Komáromba vittek, ott volt a gyűjtőtábor. Olyan vagonnyal vittek, amibe állatokat is szoktak vinni. Estére értünk oda. Arra emlékszem, hogy este volt. Betereltek minket egy ilyen táborfélébe. Volt ott cigány, zsidó, férfiak, nők, egybe mindenki, nem válogattak ezek. Ott voltunk legalább másfél hónapig. Másfél hónapig csak vártunk meg vártunk. Szédelegtünk az éhségtől. Inni is csak hébe-hóba adtak. Másfél hónap múlva megint bevagonyérozták az összesünket. Elvittek minket Dachauba. Este volt, mikor megérkeztünk. Rengeteg nép, ahogy leszálltunk a vagonyból. Piciny gyerekeket is hoztak zsidó nők, kis fiatal nők, sírtak a gyerekek, meg sírtak a nők, hogy ne vigyék el a kis gyerekeimet. Ordítottak szegények, de elvették tőlük a gyerekeket. Azt mondták, elviszik őket gyerekkórházba, azokat akik betegek. Nem is látták soha többé őket. …” Részlet Holdosi Vilmosnéval készült interjúból, a Túlélők emlékeznek, Roma Holokauszt című kötetből. Kodola seron, kon perdal zhuvinde – Túlélők emlékeznek – Recollections of survivors. Roma Sajtóközpont könyvek 2. Budapest, 2008. Szerk., Bernáth Gábor.
Partnerszervezetünk, a Raoul Wallenberg Egyesület felhívása: Wallenberg hetven éve érkezett Budapestre Hét évtizede, 1944. július 9-én érkezett Raoul Wallenberg svéd követségi titkár a magyar fővárosba, hogy humanitárius akciót indítson a magyar zsidóság megsegítésére. Tiszteletére az évfordulón az Osztrák Kulturális Fórum (VI. ker. Benczúr utca 16.) alatti székhelyén megemlékezést tartunk, ott, ahol 1944-1945-ben Ocskay László volt huszárszázados lakott. Ő közel másfél ezer zsidót mentett meg, valamint menedéket nyújtott a nyilasok elől Wallenbergnek és sofőrjének, Langfelder Vilmosnak, akik 1945 első heteiben, szovjet hatósági elhurcolásukig itt laktak. I. Program A rendezvény július 9-én, szerdán 14.00 órakor kezdődik és 17.00 óráig tart Raoul Wallenberg érkezése és első hetei Budapesten – Prof. Dr. Szita Szabolcs történész Az emlékkultúra konfliktusai a Szabadság téri akció tükrében – Hosszú Gyula történelemtanár Kézfogás Wallenberggel – interjúk bemutatója. Az Emlékezés 1944-2004 munkacsoport Budapesten és több fővárosban olyan személyekkel készített különlegesen érdekes, értékes filmfelvételeket, akik anno a svéd követségi titkárral dolgoztak, védencei vagy mentettjei voltak. A bő órányi filmbemutatót beszélgetés követi. A rendezvényen Szita Szabolcs: A hiányzó Ember – Raoul Wallenberg, a humánum lovagja c. új kötete könyvvásáron kapható. 17.15-kor csendes megemlékezést tartunk az osztrák követség (VI. ker. Benczúr utca 16.) falán elhelyezett Wallenberg emléktáblánál. A megemlékezésre tisztelettel hívjuk és várjuk! Budapesti Holokauszt Intézet Nácizmus Üldözötteinek Egyesülete Osztrák Kulturális Fórum Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány II. Program A Raoul Wallenberg Egyesület várja az érdeklődőket július 9-én szerdán este 8-ra a Szabadság térre az 1944-es deportálásokról való megemlékezés ökumenikus záró rendezvényére. Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége Budapest, 2014. július 2.
Partnerszervezetünk, a Raoul Wallenberg Egyesület felhívása: Kedves Barátunk! A vidéki zsidóság 1944-es deportálásának napjaiban csendes megemlékezést tartunk május 15-től július 9-ig, minden este 8 és 9 óra között a Szabadság tér Sas utcai sarkánál lévő szökőkút melletti kis füves kertben, vagyis itt. A kezdeményezés lényege a csend, tehát semmiféle beszéd vagy program nem lesz; táblák lesznek egyre nagyobb számban, melyeken minden egyes napon megjelenik az aznap elhurcoltak száma és annak a városnak a neve, ahonnan a deportáló szerelvények elindultak. Egy további, mindennap köztünk levő táblán a deportálások rövid történeti összefoglalása lesz látható. Minden estére összegyűjtjük azoknak a falvaknak, városoknak a nevét, melyek gettóiból, házaiból az aznapi áldozatokat a gyűjtőtáborba hurcolták, és ezeket a helységneveket a résztvevőkkel együtt kavicsokra írva elhelyezzük az emléktáblák körül. A megemlékezésen kézbe vehetjük az „Auschwitz-album” egyes képeit valamint ki-ki hozhat magával fényképeket, egy-egy mécsest vagy emlékkövet is. Az egyórás csöndes együttlét végén annak, aki szeretné, lehetősége van mécseseket és emlékköveket tenni a német megszállás épülő emlékműve mellé, a már eddig összegyűlt kövek és emléktárgyak közé. A rendezvényt a Raoul Wallenberg Egyesület támogatja, a rendőrségen is ők jelentették be. A szervezők: a Raoul Wallenberg Egyesület, Orosz Ferenc, Hosszú Gyula és Kádár Judit. Bárki csatlakozhat a megemlékezéshez! https://www.facebook.com/pages/Raoul-Wallenberg-Egyes%C3%BClet/122918334446115
Pilinszky János Apokrif 1 Mert elhagyatnak akkor mindenek. Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké, s megint külön a kutyaólak csöndje. A levegőben menekvő madárhad. És látni fogjuk a kelő napot, mint tébolyult pupilla néma és mint figyelő vadállat, oly nyugodt. De virrasztván a számkivettetésben, mert nem alhatom akkor éjszaka, hányódom én, mint ezer levelével, és szólok én, mint éjidőn a fa: Ismeritek az évek vonulását, az évekét a gyűrött földeken? És értitek a mulandóság ráncát, ismeritek törődött kézfejem? És tudjátok nevét az árvaságnak? És tudjátok, miféle fájdalom tapossa itt az örökös sötétet hasadt patákon, hártyás lábakon? Az éjszakát, a hideget, a gödröt, a rézsut forduló fegyencfejet, ismeritek a dermedt vályukat, a mélyvilági kínt ismeritek? Feljött a nap. Vesszőnyi fák sötéten a haragos ég infravörösében. Így indulok Szemközt a pusztulással egy ember lépked hangtalan. Nincs semmije, árnyéka van. Meg botja van. Meg rabruhája van. 2 Ezért tanultam járni! Ezekért a kései, keserü léptekért. S majd este lesz, és rámkövül sarával az éjszaka, s én húnyt pillák alatt őrzöm tovább e vonulást, e lázas fácskákat s ágacskáikat, Levelenként a forró, kicsi erdőt. Valamikor a paradicsom állt itt. Félálomban újuló fájdalom: hallani óriási fáit! Haza akartam, hazajutni végül, ahogy megjött ő is a Bibliában. Irtóztató árnyam az udvaron. Törődött csönd, öreg szülők a házban. S már jönnek is, már hívnak is, szegények már sírnak is, ölelnek botladozva. Visszafogad az ősi rend. Kikönyöklök a szeles csillagokra – Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló reményt, hogy megjövök és megtalállak. Torkomban lüktet közeled. Riadt vagyok, mint egy vadállat. Szavaidat, az emberi beszédet én nem beszélem. Élnek madarak, kik szívszakadva menekülnek mostan az ég alatt, a tüzes ég alatt. Izzó mezőbe tűzdelt árva lécek, és mozdulatlan égő ketrecek. Nem értem én az emberi beszédet, és nem beszélem a te nyelvedet. Hazátlanabb az én szavam a szónál! Nincs is szavam. Iszonyu terhe omlik alá a levegőn, hangokat ad egy torony teste. Sehol se vagy. Mily üres a világ. Egy kerti szék, egy kinnfeledt nyugágy. Éles kövek közt árnyékom csörömpöl. Fáradt vagyok. Kimeredek a földből. 3 Látja Isten, hogy állok a napon. Látja árnyam kövön és keritésen. Lélekzet nélkül látja állani árnyékomat a levegőtlen présben. Akkorra én már mint a kő vagyok; halott redő, ezer rovátka rajza, egy jó tenyérnyi törmelék akkorra már a teremtmények arca. És könny helyett az arcokon a ráncok, csorog alá, csorog az üres árok. forrás: http://mek.oszk.hu/01000/01016/01016.htm#h3_45 Pilinszky János gondolatai – Henryk Mikolaj Górecki zeneműve
FELHÍVÁS Interaktív történelem óra – zsidónegyed séta A Kazimír Házban, a zsidónegyed szívében lévő műemléképületben a 2014 – es Holokauszt Emlékév során partner szervezetekkel közös szervezésben megrendezésre kerülő kulturális programsorozat indul. A programsorozat témája a Holokauszt, valamint a társadalmi értékek – mint tolerancia, szolidaritás, demokrácia – tudatosításának, elmélyítésének szerepe és fontossága a fiatalok, a felnövekvő generáció mindennapi életében. A projektről: A Holokauszt Emlékév – 2014. megemlékezés sorozat keretében a Kazimír Ház sétával egybekötött interaktív történelem órára hívja a budapesti középiskolák 3. és 4. osztályos tanulóit. A 2014 – es tanév során két tavaszi hónapban (április és május) valamint két őszi hónapban (szeptember, október, november) középiskolás tanulók vehetnek részt a zsidónegyedben tartott sétákon. Az interaktív történelem óra – séta témák: A 19-20. századi zsidóság mindennapjai, emancipáció és asszimiláció – a zsidóság három részre szakadása – neológ, status quo és ortodox zsinagógák, a történelmi zsidónegyed – az Orczy-ház, a zsidónegyed nevezetességei: a zsidó gasztronómia színterei, iskolák, árvaházak, segítő egyletek, mikve, 1944 – a gettó története (numerus clausus, deportálások, gettó), embermentők tevékenysége – Yad Vasem kitüntetettek. A Kazimír Ház sétáin a regisztrált iskolák tanulói és pedagógusai térítés-mentesen vehetnek részt. A jelentkezés módja: az Info Pont munkatársai a jelentkező iskoláknak e-mailben küldik el a regisztrációs ívet, melyet kitöltve az infopont@kazimir.hu e-mail címre kell visszaküldeni. A regisztráció feldolgozása után a Kazimír Ház projektjének munkatársai, a sétákat tartó idegenvezetők személyesen keresik meg az érintett iskolák vezetését, illetve az érintett osztályfőnököket és történelem tanárokat a sétanapok időpont egyeztetésének céljából. További információk és jelentkezés az alábbi elérhetőségeken: e-mail: infopont@kazimir.hu; telefon: 06-1-798-5748 A projekt a Magyar Holokauszt Emlékév keretében valósul meg.
“Ember az embertelenségben” – Wallenberg című kiállítás, a Kazimír Ház Holokauszt Emlékévének első eseménye, amelyet a Kazimír Ház és a Raoul Wallenberg Egyesület közösen szervez. A holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás 21 tablón mutatja be Raoul Wallenberg életét, és magyarországi embermentő tevékenységét. A fotók és dokumentumok a Kazimír Ház első emeletén tekinthetők meg. A kiállítási anyag kétnyelvű – magyar, angol. A kiállítás megtekinthető április 14-től április 24-ig, minden nap 10.00-18.00 óra között. A kiállításra minden érdeklődőt szeretettel várunk, és kiemelten szeretnénk középiskolás diákok és pedagógusok figyelmébe ajánlani. Előre egyeztetett időpont esetén tárlatvezetést is tudunk vállalni, melyet a Raoul Wallenberg Egyesület biztosít. A tárlatvezetésre való jelentkezés az infopont@kazimir.hu e-mail címen keresztül történik. A kiállítás a Magyar Holokauszt Emlékév programjaként valósul meg. *** Raoul Wallenberg Association and Kazimír Ház presents “Man Amidst Inhumanity” – Raoul Wallenberg, a photo exhibition about his rescue activity during the final stages of WWII in Budapest. The exhibition text is in Hungarian and English. The exhibition will be on display at Kazimír House from 14 to 24 April, 2014. Free and open to the public daily between 10 am and 6 pm, on the first floor of Kazimír Bistro.