Erzsébetváros – a Kiskörút és a Városliget között, a Rákóczi út és a Király utca vonalával határolt városszelet. Deréktájon átszeli a Nagykörút. A tőle a Belváros felé eső területet Belső-Erzsébetvárosnak hívjuk. A Városligeti fasor mentén húzódik a külső városrész.

A kerület sajátos építészeti, kulturális gazdagsággal és hangulattal rendelkezik. A városfejlődés egyes periódusaiban született épületek egyedi illeszkedése, harmóniája, szellemes együttese jellemzi a városrészt. A korai spontán betelepülés során kialakult szabálytalan utcaszerkezet ma is meghatározó a belső tömbökben. A lakóházak alsó részén, udvaraiban az utcáról nyíló üzletek mellett jelentős volt a kisüzemek, műhelyek jelenléte, amelyek nyoma ma is tetten érhető a házakban. A 19. sz. elején induló városszabályozás nyomán kialakult új utcák, magasabb épületek természetes módon kapcsolódtak a korai beépítéshez.  A zsidóság betelepülése ugyancsak sajátos jellegzetességeket teremtett a városrészben. A sietős utaknak kedvező átjáróházak, a házakon feltűnő épületdíszek, rejtett közösségi terek alakultak ki. A rossz emlékek elrejtését később a helyi jelképek tisztelete, a hagyományok büszke megőrzése váltotta fel.

A nyolcvanas évek várostervei szerint a régi épületeket sokkalta nagyobb lakó- és irodaházak váltották volna. A házak eltűnése együtt jár a bennük élő emberek kényszerű migrációjával. Az emberek többé-kevésbé ragaszkodnak megszokott életük helyszínéhez, nehezen változtatnak. Egy városrész lelkét az ott élők sorsa, boldogulása adja. Ezért is fontos, hogy a történeti épületek megmentésével együtt saját magunkat se felejtsük el megmenteni!

A helyi civil szerveződés fontos momentuma a város életének. A műemlékvédelem és a civil összefogás eredményeként különös figyelem övezi a kerületet. Belső-Erzsébetváros nagy része a Budapesti Világörökségi terület védőövezete, összefüggő területe műemléki jelentőségű terület. A történeti épületek jó része műemléki védelem alatt áll.

Hála a jelentős küzdelmek árán született változásoknak, bontások már nem folynak a területen. A főváros kiemelt célja a városrész értékmegőrző felújítása. Ebben nem csak a közösségi szervezetek, de az egyházak, civil szervezetek, magántulajdonosok is partnerek lehetnek.

Az egykori külváros ma a nyüzsgő világváros különleges része. A sajátos városfejlődés napjainkban ismét különös fordulatot vett. A belső városrész régi házainak udvarán egyszerű, hangulatos találkozó- és vendéglátóhelyek nyílnak. Főként fiatalok járják be éjszakánként a házak udvarait.

A történeti épületek megőrzésének céljával született a Kultúra utcája program a Kazinczy utca középső szakaszának megújítására. A műemléképületek helyreállításával és a közösségi használatra alkalmas terek kialakításával a város egy nagyszerű helyszínnel gazdagodik. A Kazinczy utcát jegyzik az útikönyvek. Minden valamire való turista tudja, ide el kell jönnie. Több az idegen nyelven érdeklődő külföldi látogató, mint a magasba is néha feltekintő helyben lakó. Rajtunk is múlik, hogy ez megváltozzon.

Budapest, 2011. augusztus

Sajti Zsuzsanna

építész, műemléki felügyelő