Dohány utcai zsinagóga


A XIX. század közepére Pest zsidó lakosainak száma meghaladta a 12 000 főt. A hívek gondolata egy nagy befogadóképességgel rendelkező, a vallási modernizálódási folyamatnak megfelelő, valamint belső és külső jegyeiben is figyelemre méltó, új templom építése körül forgott.

A hitközség pályázatot írt ki a zsinagóga építésére, melyen a bécsi Akadémián tanító Ludwig Förster német építész terve nyert. Az ő nevéhez fűződik többek közt a bécsi zsinagóga és a Ring több építészeti remekműve is. A templomot 1854-ben kezdték el építeni, és 1859. szeptember 6-án tartották az avatóünnepséget.

Az európai zsinagógák között az egyik legnagyobb – befogadóképessége mintegy 3000 fő – zsinagóga mór stílusban épült. A háromhajós csarnoktemplom külső és belső díszítőelemei is a keleties hatást erősítik, ugyanakkor az előcsarnokban, valamint a második szinten rózsaablakokat is láthatunk.

A frigyszekrény előtt – ahol a Tóratekercseket tartják – helyezkedik el az az emelvény, ami jól példázza a neológ és az ortodox zsinagógák közötti térelosztási különbséget. Ez az ún. bima a hagyományos, vagy ortodox zsinagógákban nem a frigyszekrény előtt, hanem középen, vagy az út egyharmadánál található. Az istentiszteleteken itt zajlik a kohanita áldás és a rabbi beszéde, illetve a sulchannál, vagyis az asztalnál a tóraolvasás. A középút két oldalán lévő padsorokban volt a férfiak helye és a nők az első, valamint a második emeleti karzaton tartózkodtak; napjainkban az istentiszteleten a nők a két oldalhajóban is leülhetnek.

A Dohány utcai zsinagóga a XIX. században az emancipációs törekvésekkel induló, majd az asszimiláció útjára lépő magyar zsidóság egyik legreprezentatívabb épülete. Az 1930-as évek elején építették a zsinagóga mellé a Magyar Zsidó Múzeumot és a Hősök templomát.

Információk:


1074 Budapest, VII. kerület, Dohány u. 2.

Nyitva tartás: 10-16 óráig, szombat: ZÁRVA

Belépődíj: Van


A XIX. század közepére Pest zsidó lakosainak száma meghaladta a 12 000 főt. A hívek gondolata egy nagy befogadóképességgel rendelkező, a vallási modernizálódási folyamatnak megfelelő, valamint belső és külső jegyeiben is figyelemre méltó, új templom építése körül forgott.

A hitközség pályázatot írt ki a zsinagóga építésére, melyen a bécsi Akadémián tanító Ludwig Förster német építész terve nyert. Az ő nevéhez fűződik többek közt a bécsi zsinagóga és a Ring több építészeti remekműve is. A templomot 1854-ben kezdték el építeni, és 1859. szeptember 6-án tartották az avatóünnepséget.

Az európai zsinagógák között az egyik legnagyobb – befogadóképessége mintegy 3000 fő – zsinagóga mór stílusban épült. A háromhajós csarnoktemplom külső és belső díszítőelemei is a keleties hatást erősítik, ugyanakkor az előcsarnokban, valamint a második szinten rózsaablakokat is láthatunk. A frigyszekrény előtt – ahol a Tóratekercseket tartják – helyezkedik el az az emelvény, ami jól példázza a neológ és az ortodox zsinagógák közötti térelosztási különbséget. Ez az ún. bima a hagyományos, vagy ortodox zsinagógákban nem a frigyszekrény előtt, hanem középen, vagy az út egyharmadánál található. Az istentiszteleteken itt zajlik a kohanita áldás és a rabbi beszéde, illetve a sulchannál, vagyis az asztalnál a tóraolvasás. A középút két oldalán lévő padsorokban volt a férfiak helye és a nők az első, valamint a második emeleti karzaton tartózkodtak; napjainkban az istentiszteleten a nők a két oldalhajóban is leülhetnek.

A Dohány utcai zsinagóga a XIX. században az emancipációs törekvésekkel induló, majd az asszimiláció útjára lépő magyar zsidóság egyik legreprezentatívabb épülete. Az 1930-as évek elején építették a zsinagóga mellé a Magyar Zsidó Múzeumot és a Hősök templomát.

Információk:


1074 Budapest, VII. kerület, Dohány u. 2.

Nyitva tartás: 10-16 óráig, szombat: ZÁRVA

Belépődíj: Van