A Wesselényi utca 44. szám alatti iskolaépület falán található a gettó-emléktábla. Arra emlékeztet, hogy 1944. november végétől a VII. kerületben állították fel a gettót, melybe Budapest zsidóságának december 2-ig kellett beköltöznie. A fapalánkkal körülkerített gettónak négy kapuja volt, az egyik a Wesselényi utca elején. A területet december 10-én zárták le. A gettó területén lévő 243 épületbe több mint 70 000 embert költöztettek be. Valójában a 44. számú épület nem tartozott a gettóhoz, ott kórházat állítottak fel. A gettóban lévő betegeket ebben a kórházban ápolták, a Nemzetközi Vöröskereszt Központi Szükségkórháza név alatt működött. Az ún. nagygettót 1945. január 17-én éjszaka érték el a szovjet frontcsapatok és 18-án szabadították fel az oda bezsúfolt zsidó embereket. Az emberek a gettóban éheztek, rossz higiéniás feltételek között, betegségekkel, gyógyszerhiánnyal küzdöttek, és Budapest ostroma idején a nyilaskeresztesek gettóba való betörésének és agressziójának voltak kiszolgáltatva.

A Wesselényi utca 52. szám alatti épület falán látható az az emléktábla, mely a német megszállás idején meggyilkolt ellenállóknak állít emléket. Ez az épület 1944-ben SS laktanyaként funkcionált, 1944 decemberének végén 81 embert öltek meg: a Visegrádi utcai ellenállás tagjait, a Vilmos laktanya KISKA (kisegítő karhatalmi) alakulatának zsidó tagjait.

A gettó történetéhez kapcsolódik a Klauzál tér 14. szám alatti épületben létrehozott gettórendőrség. Az őrszobákon dolgozók feladata az volt, hogy védjék a gettó területén élő embereket és rendet tartsanak fenn.

A Király utca 15. szám alatt 2010 – ben emeltek emléktáblát, ezen a helyen volt látható az 1944 – ben felépített budapesti gettó utolsó ép falmaradványa, melyet 2006 – ban lebontottak.

A Kazinczy utca 32. szám alatti házon látható egy emléktábla azoknak a zsidó fiataloknak az emlékére, akik részt vettek a németekkel szembeni ellenállásban.

Információk:


1075 Budapest, VII. kerület, Kazinczy u., Király u., Klauzál tér, Wesselényi u.