Tag Archives: Molnár Ferenc

„A New York kávéházba is sokat jártam. A New York átalakult, Tarján úr korszerűsítette. Legtöbb kávéház café restaurant-ná lépett elő. Azaz vendéglő is lett belőle. Ez történt a New Yorkkal is. Tarján úr a vendéglői üzemet ápolta különösen, az volt a jövedelmezőbb. A vendéglői üzem vezetésére egy „gasztronómus pedagógust” állított be. Az óriási helyiség alsó szuterén része lett az étterem, oda jártak az előkelő vendégek, s ezt a részt a pesti zsargon szerint, „mélyvíznek” nevezték. Kik voltak az előkelők? Természetesen a grófok és bárók, a bank- és gyárigazgatók meg a nagykereskedők. Azon a részen, amelyen a bejárattól a mély vízbe kellett vonulni, állt az újságírók és írók nagy asztala. Aki akart, már ezek közül a félig urak közül, az esténként gyönyörködhetett a le-, illetve felvonulásban. Valóságos élmény volt a félig uraknak, látni a nagy urakat. Ha valami túlságos előkelőség jelent meg az étteremben, akkor Tarján odament hozzá, bemutatkozott alázatos és mélységes tisztelettel, és megkérte az előkelőséget, hogy kegyeskedjék nevét beírni a vendégkönyvbe. Sok-sok aláírás került ebbe a könyvbe, néhányat megemlítek: Moissi, a híres német színész; Josephine Baker, a párizsi félnéger táncosnő; Jannings német filmszínész; René pármai herceg; Piccard, a fizikus és sztratoszférarepülő; Ramon Novarro, a férfi moziszépség; Capablanca, volt sakkvilágbajnok; Lehár Ferenc, Bethlen István és még nagyon hosszú a sor, oldalakon át; a magyar írók közül is egy: Molnár Ferenc.” Nagy Lajos: A menekülő ember Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1984. 178.o.

...